Kereskedők a hét utolsó napján 278-279 forint közé várják az eurót, és csendes, kiváró kereskedésre számítanak. Délután − főként a labdarúgó-világbajnokság kezdete miatt − ugyancsak alacsony lehet a forgalom a bankközi piacon.
A dollár pénteken délelőtt 229,72 forint volt 1,2124 dolláros euróárfolyam mellett, csütörtökön délután még 230,11 forinton jegyezték a dollárt, akkor 1,2117 dollár volt egy euró.
A svájci frank nem változott jelentősen: a csütörtök délutáni 201,42 után 201,17 forint pénteken. Száz japán jen 251,34 forintra gyengült a csütörtök délutáni 252,08 forint után.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1001,73 pontos, 4,62 százalékos csökkenéssel 20 679,55 ponton zárt kedden.
A részvénypiac forgalma 44,4 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek az előző napi záráshoz képest. Az OTP-papírok kereskedését fel is kellett függeszteni délután 10 százalékot meghaladó árfolyamcsökkenés miatt. Sőre Balázs, a Buda-Cash Brókerház Zrt. üzletkötője elmondta: a keddi meredek esést elsősorban a spanyol bankrendszer körüli bizonytalanságok váltották ki, a BUX 4,62 százalékot esett, míg az európai indexek jelenleg körülbelül 2 százalékos mínuszban vannak.
A hétvégén a spanyol jegybank kénytelen volt mentőövet dobni a CajaSurnak, és átvenni a kereskedelmi bankot, amelynek egyesülési tárgyalásai az Unicaja bankkal zsákutcába jutottak. Elemzők szerint a jegybank lépését újabb átvételek követhetik, ha a kisbankok nem mutatnak nagyobb egyesülési kedvet. A CajaSur 550 millió és 2 milliárd euró között kaphat − lapjelentések szerint − az állami újratőkésítési alapból.
Az üzletkötő szerint az emiatt az egész Európában terjedő pánik és bizonytalanság elsősorban a bankpapírokat gyengítette, és ennek köszönhető az OTP árfolyamának keddi esése is. Sőre Balázs szerint szerdán a délelőtti kereskedésben ismét eshet a BUX, de a lejtmenet délután már megtörhet. Hangsúlyozta: kirajzolódni látszik egy lefelé irányuló trend a piacokon, amelyből lehet ugyan "visszapattanás" − átmeneti erősödés −, azonban a hangulat továbbra is negatív.
Háda Bálint, a Quaestor Zrt. vezető elemzője hasonlóképpen vélekedett, és kiemelte: az elmúlt két hétben megszakadt a tavaly márciusban indult emelkedő trend, azonban az, hogy a trend át is fordul-e, csak később − valószínűleg ezen a héten − dől el. Ha a Mol papírok 16 500-17 000 forint alá esnek, akkor további esés kezdődhet, ugyanez a szint az OTP-nél 5 000 forint − mondta Háda Bálint.
A szakértő hozzáfűzte: a kedden érkező makroadatoknak kevés hatásuk volt a kereskedésre, és a továbbiakban is jellemző lehet. A Mol 495 forinttal, 2,84 százalékkal 16 905 forintra csökkent, 5,1 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 620 forinttal, 10,46 százalékkal 5 310 forintra esett, forgalmuk 34,9 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 12 forinttal, 1,79 százalékkal 660 forintra gyengült, forgalma 1,9 milliárd forint volt.
A Richter papírok árfolyama 310 forinttal, 0,77 százalékkal 39 995 forintra csökkentette értékét, a részvények forgalma 2,0 milliárd forintot ért el. Az Egis 128,0 millió forintos forgalom mellett 1000 forinttal, 5,07 százalékkal 18 705 forintra csökkent.
Százmilliárdokat felemésztő, ráadásul erkölcsileg is romboló programmá válhat a lakossági devizahitelek forintra váltása. Más módszer is lenne a rossz adósok sorsának egyengetésére.
„Matolcsy György még mindig kampányüzemmódban van, holott már miniszterként kellene gondolkodnia” – kommentálta a HVG-nek név nélkül egy, a jobboldalhoz közel álló közgazdász a leendő nemzetgazdasági miniszternek a devizahitelesek megmentését ígérő kijelentését. Az állami paternalizmus legrosszabb hagyományait idéző elgondolás, miszerint az összes lakossági devizahitelt állami segédlettel forintalapúra lehet majd váltani, finomodott ugyan az utóbbi napokban és a jelzáloghitelekre redukálódott, de így sem oszlatott el minden kétséget.
Matolcsy a héten már azt nyilatkozta, hogy a jegybank és az állam által a devizahitelezés csapdájába csalt, és most törlesztési nehézségekkel küzdő 300 ezer család közül bármelyik jelentkezhet egy állami átváltási alapba, hogy forintra váltsa a hitelét. Ha pedig később a forintalapú részleteket sem tudná törleszteni, akkor lakástulajdonát átválthatja bérleti jogra. Az ingatlan tulajdonjoga a követeléskezelő állami alaptól az önkormányzatokhoz kerülne, ahol majd megállapodnak a bérleti díjról. A kidolgozás alatt álló programról Matolcsy a HVG-nek sem tudott további részleteket elárulni.
Az átváltás teljes költségét több százmilliárd forintra becsülik a Magyar Nemzeti Bankban (MNB). Jegybanki szakértők szerint az átlagosan 13 éves futamidejű devizaalapú hitelállomány leépítésének az a legjobb módja, ha minél hamarabb bevezetik az eurót. Az állami hitelcsereprogram ráadásul semmiképpen sem lehet gyors. Az átváltás ugyanis a bankoknál forinteladással jár – így teremthető elő például a svájcifrank-alapú hitelek végtörlesztéséhez szükséges deviza –, és minél tömegesebb az átváltás, annál nagyobb nyomás alá kerül a forint. Az átváltást tehát több hónapra, akár évekre is el kellene húzni a segítséget kérők jelzáloghiteleinek összegétől függően. Március végén egyébként 2510 milliárd forintnyi lakáscélú és csaknem ugyanennyi fogyasztási célú jelzálogalapú devizahitel szerepelt a jegybanki statisztikában, ezeknek körülbelül a tizede problémás.
A program ellen az államháztartás fenntarthatóságáért felelős Költségvetési Tanács csak akkor nem szólal fel, ha olyan tervet mutat be a kormány, amelyben a devizaadósok támogatásának költségét a másik oldalon az állami kiadások csökkentésével ellentételezik – mondta a HVG-nek Oblath Gábor, a testület tagja. Ebben az esetben az adófizetőknek sem keletkezik pluszterhük, viszont lesz olyan réteg, amelyik rosszabbul jár. „Ez már politikai döntés, nem a mi asztalunk” – mondta Oblath.
A bajba került adósok eddig is forintra válthatták volna svájcifrank-, euró- vagy japánjen-alapú hiteleiket, ám alig éltek ezzel a lehetőséggel. Nem véletlenül. Az alpesi devizás kölcsönöket például jellemzően 150-160 forintos árfolyamon vették fel 2005-től kezdve (lásd grafikonunkat), most viszont 200 forint körül ingadozik a svájci frank ára. Az átváltással tehát a tőketartozásuk több mint 20 százalékkal nőne. Ráadásul a forinthitelnek a kamatai bár csökkentek, még mindig 3,5 százalékponttal magasabbak, ami a törlesztőrészletet legalább ötödével feljebb srófolná. Egy támogatott átváltásnál tehát ezeket a veszteségeket kellene szétosztani az adós, a bank és az állam – pontosabban az összes adófizető – között.
A bankok erős érdekérvényesítő képességét ismerve aligha lesz arányos az osztozkodás. Ha a pénzintézetek mégis elszámolnak veszteséget, félő, hogy azt rögtön továbbhárítják többi ügyfelükre – ezt csak módjával szoríthatják keretek közé az egyoldalú szerződésmódosításokat és a fogyasztási hitelezést regulázó jogszabályok, illetve a banki magatartási kódex. Holott a bankok kétségkívül felelősek a devizahitelek robbanásszerű terjedéséért, ahogyan a korábbi kormányok is.
A devizahitelek virágzását részben a büdzsének túl drága állami lakástámogatások szigorítása váltotta ki. A devizaalapú kölcsönök kamata közel olyan alacsony volt, mint a korábbi támogatott forinthiteleké, utóbbiak helyett ezért ezeket ajánlották a bankok. A pénzintézeteknek szép nyereséget hozott, hogy a devizás kölcsönök kamatrése sok esetben meghaladta a forinthitelekét. Néhány éve még olyan kampányt is folytatott több pénzintézet, hogy a kuncsaftok cseréljék be meglévő támogatott forinthitelüket olcsóbb devizaalapúra.
A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány is hasznot húzott egy ideig a svájci frankos hitelek terjedéséből, mert segítségükkel állami támogatás nélkül is élénk volt a lakáspiac, nőtt a lakossági fogyasztás, ami hozzájárult a gazdaság növekedéséhez, miközben az árfolyamkockázat a hitelt felvevőket terhelte. Ettől függetlenül nem menthetők fel az adósok, hiszen dönthettek volna úgy is, hogy nem vállalják az árfolyamkockázatot, inkább elhalasztják a kölcsönfelvételt.
A készülő állami hitelátváltási program kimenetele nagyban múlik azon is, hogy pontosan milyen hitelekre vonatkozik. Amennyiben az összes ingatlanfedezetű hitel bekerül, akkor azok a jelzálogkölcsönök is, amelyeket plazmatévére és luxusutakra költöttek – ha így lesz, az társadalmi feszültségeket kelthet. Az igazságosság megkövetelné a lakáshitelek szűrését is, például az eltartottak számától, a lakás méretétől, értékétől vagy attól függően, hogy befektetési céllal, vagy valóban otthonként vásárolták. Borítékolható, hogy megindul a kiskapuk keresése, a roham az ingyenpénzért. Mindez csak úgy szűrhető ki, ha az adósokra is hárul az átváltás terhéből.
A hitelek átváltása, ha nemcsak a valóban bedőlés előtt álló kölcsönökre vonatkozik, erkölcsileg is rossz üzenet. Arra biztat, hogy mindenki bátran kockáztasson – ha rosszul sül el, legfeljebb kisegíti az állam. Csakhogy elemzői számítások szerint egyelőre szó sincs arról, hogy rosszul jártak volna a devizahitelesek, és a forint sem gyengült előre nem várható mértékben. „Ha egy valuta 20-25 százalékkal drágul, az nem válsághelyzet, ennél nagyobb elmozdulás is normális két stabilnak tartott fizetőeszköz között” – hangsúlyozta a HVG-nek Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő vezetője. Szerinte a devizahitelesek valódi problémáját nem a forint árfolyamváltozása okozta, hanem az, hogy a többségük a lehető legtöbb hitelt vette fel. Így már azt az árfolyamgyengülést sem tudta elviselni, amely mellett a devizás hitel – kamatelőnye miatt – még mindig olcsóbb volt, mint a forintalapú.
A devizahitelesek megsegítésének ötlete leginkább azzal magyarázható, hogy a Fidesz-kormány a gazdaság fellendítése érdekében tartósan a mainál gyengébb forintra szeretne berendezkedni. Ám az optimálisnak tartott 285 forint körüli euróárat Heim Péter Fidesz-közeli közgazdász egy kisebb költségvetésű és átláthatóbb megoldással is elérhetőnek tartja. Másfél hónapja a Gazdasági Rádióban elmondta: más módon is lehet rendezni a bedőlt jelzálogkölcsönök sorsát (HVG, 2010. május 8.). Ha megszabadítják a bankokat a rossz hitelektől – például egy állami garanciával működő eszközvédelmi programmal –, akkor a banki kockázat mérséklődése miatt máris 1–1,5 százalékponttal csökkenhet a jó adósok hitelkamata. Ez a kamatcsökkentés kiegyenlítheti a gyengébb forintnak a törlesztőrészletet emelő hatását, az adósok helyzete tehát stabil marad.
Meglévő hitelének törlesztő részletét jelentősen csökkentheti egy jobb konctrukcióval.
Időpont egyeztetéshez írjon az imail címemre tilbury56@gmail.com
vagy telefonon egyeztessünk +36204925893
Csekély mértékben emelkedett 2009-ben a magán-nyugdíjpénztári tagok aránya a nyugdíjbiztosítottak körében – közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet szerdán a legfrissebb "Biztosításpiaci Adatszolgáltatás" című tanulmánya alapján.
Tájékoztatásuk szerint 2009-ben a 15-69 éves korosztály aktív (azaz nem nyugdíjas és nem nappali tagozatos diák) tagjainak 45 százaléka tagja valamely magán-nyugdíjpénztárnak, míg 42 százalékuk az állami nyugdíjat választotta. Egy évvel korábban, 2008-ban 44 százalékuk volt magán-nyugdíjpénztári és 43 százalékuk állami nyugdíjpénztári tag. Az arányok változása ellenére a magán-nyugdíjpénztári tagok száma még mindig alig haladja meg az állami nyugdíjellátásra számítókét.
Tavaly az állami nyugdíjat választók 12 százaléka gondoskodott a jövőjéről kiegészítő önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, míg ez az arány 23 százalék a magánnyugdíjpénztár-tagok körében.
A GfK Hungária közleményében megjegyzi, hogy a 2008-as volt az első olyan év, amikor meghaladta a magánpénztárakat választók száma az állami nyugdíjat választókét. A 2007-es felmérésben még 44-39 százalékos arányban az állami nyugdíjat választók voltak többségben.
A közlemény szerint leginkább az életkortól függ az, hogy valaki a magán vagy az állami nyugdíjat választja. A 29 év alatti biztosítottak körében 66 százalékos a magán-nyugdíjpénztárak szolgáltatásait igénybe vevők aránya, ezzel szemben a még aktív 50 év felettiek között ez az arány csak 27 százalék.
A felmérés szerint a kiegészítő biztosítások kapcsán óriási különbségek figyelhetők meg az egyes társadalmi csoportok között. Míg például a felsőfokú végzettségűek 25 százaléka rendelkezik önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, addig az alapfokú végzettségűek körében ez a szám csak 6 százalék.
Ugyanez a tendencia figyelhető meg a jövedelmeket vizsgálva is: a 200.000 forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartásban élők 19 százaléka önkéntes nyugdíjpénztári tag, a 100.000 forint alatti jövedelmű háztartásban élők esetében pedig ez a szám 9 százalék - közölte Gfk Hungária.
Olvasd el Nyugdípénztár menüpontot!!!
A Főtávtól havi 50 millió forint készpénzt kért Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes, leagalábbis a Hír Televízió birtokába jutott beszélgetés szerint.
Joó Tibor, a Főtáv állítólagos korábbi igazgatója a Hír TV Célpont c. műsorában elmondja: a ma már előzetes letartóztatásban lévő politikus tavaly decemberben egy kávézóban havi 50 millió forintot kért, készpénzben. „Leültünk, beszéltünk egyenesen, ahogy kell – ő kérte, mondta a struktúrát, hogy 50 millió forint kell neki cashben (készpénzben) és én 56 milliót plusz áfát számlázhatok be."
Joó vallomását meglehetősen beárnyékolja, hogy Top 100-as bűnözőként került a Főtávhoz, elmondása szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal bízta meg a cég munka- és tűzbiztonsági átvilágításával. Munkájával - állítólag - annyira elégedettek voltak, hogy megtették igazgatónak.
Közben hivatalosan is korrupciós üggyé vált a BKV-botrány. Az eredetileg a vagyon elleni bűncselekmények közé sorolt, hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást átvette az ügyészség a rendőrségtől, mert az eljárás során felvetődött a vesztegetés speciális esetének gyanúja.
A magyar lakásállomány közel kétötöde terhelt jelzáloggal, így sokan szembesülnek azzal a dilemmával, hogy hitellel terhelt lakásuk eladásából tudják csak részben fedezni az újonnan megvásárolandó ingatlan árát. Nem egyszerűen, nem is feltétlenül olcsón, de megoldható a probléma.
Schmalcz László Hitel ügyintéző
Mobil: 20/492 58 93 begin_of_the_skype_highlighting06204925893 +36204925893end_of_the_skype_highlighting
Skype : schmalczl
Fotó: MTI |
A hitellel terhelt lakás eladásának természetesen nincsen akadálya, ám azonban arra nincsen mód, hogy az ingatlanra eredetileg felvett kölcsönt vevőként egy az egyben átvállaljuk, mivel a bankok azt minden esetben személyre szabottan adják. Az eladónak két választása marad; készpénzzel egyenlíti ki a bankot, vagy újabb hitelt vesz fel a tartozása kiegyenlítésére. „Ez utóbbi jelentősen megnehezült a közel másfél éve tartó szigorúbb hitelezési politika és a márciustól érvényben lévő kormányrendelet miatt, ami korlátozza a devizaalapú kölcsönöket, arról nem is beszélve, hogy az ingatlan a válság hatására ma kevesebbet érhet, mint 2-3 évvel ezelőtt. Ugyanarra az ingatlanra tehát ma kevesebb hitelt vehetünk fel, mint évekkel korábban, érdemes ezzel is jó előre számolni" – mondja Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. (OCHC) ügyvezető igazgatója.
Meglévő magas törlesztő részletét jelentősen csökenthetjük!!!
Vegye fel a kapcssolatot időpot egyeztetéshez. Segítünk.